Pontosabban nem is újrafésülésről van szó a Mohácsi testvérek által megdolgozott Hair esetében (Orlai Produkció, Belvárosi Színház), hanem éppen ellenkezőleg, visszatérésről az ősforráshoz, az 1967-es eredeti változathoz, a Broadway-musicalhez.
Ami azonban – az alkotók szerint – nem valami vaskos darab, a néhány oldalas szövegkönyv valójában az egymást követő remek dalok közti hézagokat van hivatva kitölteni. A lényeg tehát a zene, az idestova ötven éve dúdolt slágerek, a Vízöntő, a Hare Krisna, a Manchester, England, a Jó reggelt, Napfény! és a többi, melyeket mi a Miloš Forman-filmből ismerhettünk meg a nyolcvanas években. De kérem, ha beülnek a Belvárosiba vagy ki valamelyik nyári szabadtérre a Hair előadására, felejtsék el a filmet, ha ez egyáltalán lehetséges, legalább arra a három órára. Ez a darab ugyanis másról szól. Pontosabban: máshogy szól ugyanarról. A hatvanas évek kultikus témáiról: a lázadó hippikről, a szexuális szabadságról, a sokszínűségről, az elfogadásról, a drogról és a vietnami háborúról. Vietnamot és a lázadó hippiket leszámítva – de a háborút, az emberiség örökzöld témáját nem! –, így vagy úgy, ma is mind aktuális.
Az előadást mégsem a közvetett vagy sokszor direkt aktualizálások, önreflexív ki- és beszólások éltetik, hanem a zene és a mozgás. Az viszont nagyon. A Belvárosi zsebkendőnyi színpadán Bodor Johanna koreográfus művelt kisebbfajta csodát. Závada Péter a magyarra fordított dalszövegekkel teszi ugyanezt, és a Kovács Márton vezette zenekar is a tőle megszokott profi színvonalon muzsikál. A színészek kiválóan énekelnek, Szabó Kimmel Tamás elemében van Berger szerepében, határozott, kemény, lendületes, de tud finom és érzékeny is lenni – a túlzottan teátrális (ja, kérem, mégiscsak színházban vagyunk) pohárjelenetben például. Kiváló a két lány, Radnay Csilla (Sheila és a színpadra betévedt öregasszony szerepében) és a végletekig szabad(os) Jeannie-t alakító Lovas Rozi. Claude-ot Mátyássy Bence játssza, tétovasága, gyengesége meggyőző, a vietkong csecsemővel előadott, kissé hatásvadász jelenete megrendítő tiltakozás a háború ellen.
Remek zene, ismerős dalok, mozgalmas, lendületes előadás, kiváló színészek, táncosok. Kell több a nyárra? Annak, aki többet, valami igazán átütőt, meglepőt várt Mohácsi Hairjétől, annak talán igen. A többség azonban garantáltan jól fog szórakozni.
Ferencz Zsuzsa