Új év, új bemutató, új Neil Simon vígjáték az Orlai képviseletében. Ha egy könnyed, szórakoztató darabra vágyik az ember a január első napjaiban (vagy egy ad-hoc estén), akkor ezt a kívánságát tökéletesen prezentálja a Mezítláb a parkban című produkció.
A történet mondhatni mindennapi, a friss házasok éppen az első közös lakásukba költöznek és a két teljesen különböző személyiség, a szerelem ködén át kezdetben nem látnak át, így nem is akadnak fenn a problémákon, majd amikor kicsit eloszlik ez a rózsaszín köd, akkor elindulnak a játszmák közöttük. Olyan szituációkkal találkozhatunk a darab folyamán, amivel már jópáran szembenézhettünk, mint az anyuka, vagy anyós váratlan felbukkanása a szerelmi fészekben, illetve olyanokkal is, ami valószínűleg kevésbé lehet ismerős, például, hogy a felső szomszéd a mi ablakunkon keresztül közlekedik haza időnként. Mit is hogyan bír ki egy friss kapcsolat? Mit és hogyan vagyunk hajlandóak elfogadni?
A helyzetkomikumokkal átitatott darab számomra kellemes meglepetést nyújtott, a fesztelen nevetés mellé pedig egy kis dráma is járt, hogy egy kis súlya is legyen a történetnek.
