Szeptember 21. a magyar dráma napja annak emlékére, hogy 1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. Ez a jeles nap összegzésre késztet bennünket.
Lila Akác Lokál, Mikor hazudtam?, Skorpió, A nulladik perc, Tapasztalt asszony, Redőny, Apád előtt ne vetkőzz, Irodai patkányok, Megyek utánad, Egyasszony. Mély levegő, Second Life, avagy Kétéletem.
Fédra Fitness, Kupidó, A hét asszonya, Keresztanya, Czukor Show, Francia rúdugrás, Igazgató úr!, Jadviga párnája, Hippolyt, A borbély, Katonák, Pesti barokk, Az érkezés ártalmatlanságáról, Vőlegény, Hurok, Riviéra, Családi tűzfészek. Minden ötödik órában, Nemsenkilény, Élet.történetek.hu, Határátlépések.
Benedek Albert, Bodor Johanna, Dés Mihály, Dömötör Tamás, Fehér Boldizsár, Fehér Gáspár, Göttinger Pál, Grecsó Krisztián, Halász Rita, Hunyady Sándor, Kerékgyártó István, Litkai Gergely, Maros András, Mohácsi István, Molnár Ferenc, Nóti Károly, Parti Nagy Lajos, Péterfy-Novák Éva, Szép Ernő, Tarr Béla, Tasnádi István, Tolnai Ottó, Veres András, Vinnai András, Zágon István, Závada Pál.
Épp 15 éve, 2009-ben segítettünk először színpadra kortárs magyar drámát, ráadásul ősbemutatót. Ez volt a Fédra Fitness, Tasnádi István darabja, amelyet a szerző maga rendezett. Azóta pedig nagy örömünkre szépen gyarapszik a cím- és a szerzőlista klasszikusokkal és kortársakkal.
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy bennünket keresnek meg drámaírók új darabjaikkal, és az is megtisztelő, hogy prózai művek, regények szerzői bíznak bennünk és alkotásaikat színpadra adaptálhatjuk.
Miért tekintjük fontosnak, hogy repertoárunkban hangsúlyosan szerepeljenek a kortárs magyar darabok? Mert szerintünk a színháznak a jelenről kell szólni, arról a valóságról, amelyben élünk. Erről pedig a leghitelesebben a kortárs magyar szerzők fogalmaznak. A legnagyobb öröm pedig az, hogy nézőink nyitottak ezekre a történetekre, a közös gondolkodásra.
Természetesen folytatjuk tovább ezt a törekvésünket: december 1-jén egy klasszikus és kortárs találkozásából születő új magyar mű, a Lila Akác Lokál debütál.
Milyen volt a szerelem száz éve és milyen most? Milyen volt a (köz)élet a két világháború között és milyen most? Miben hittek, mitől féltek, mire vágytak ebben az országban akkor, és miben hiszünk, mitől félünk, mire vágyunk most? Döbbenetes egyezések és különbözőségek mentén eleveníti fel Tasnádi István drámaíróként és rendezőként is Szép Ernő fanyar humorú szerelmi történetét egy képzeletbeli lokál színpadán.
