A jogászból, vállalkozóból és a politikában is kissé megmártózó, majd íróvá lett Kerékgyártó István új darabja a Skorpió, igencsak kemény történet. Alapvetően egy kortárs Lear-parafrázisként is szemlélhetjük, de jóval több ennél.
A rendszerváltás utáni morális állapotunkról szól egy nagyvállalkozó családi kálváriáján keresztül, a színlapon is meghatározott időben: 2000 és 2025 között. Tehát a mán is túlmutat, a közeli jövőbe. De ez a jövő inkább dermesztő, mint reményt keltő. Kerékgyártó művét Orlai Tibor producer vállalta fel és a Belvárosi Színházban mutatták be, korábban a Hurok című darabját szintén Orlai produceri segédletével a Jurányiban játszották. A Skorpiót Máté Gábor rendezte, aki Kerékgyártónak a Rükverc című szatíráját korábban a Katona József Színházban vitte színre. Érezhetően jól ismeri a szerző ironikus, önironikus, olykor provokatívan harsány, máskor megrázóan őszinte, kitárulkozó fogalmazását, nyelvezetét.
A Skorpió főhőse egy nagyvállalkozó, akit a fiai tönkretesznek, és akárcsak Leart kisemmiznek. Persze a sztori végkifejlete nem előzmény nélküli. Kerékgyártó István darabjában ez a nagyvállalkozó sokat tesz azért, hogy végül akár ily módon pórul járjon. A gazdagság teljesen elveszi az eszét, a fiait állandóan alázza, nem ismeri el őket, macsó módra versenyez velük, minden morális gátat áthág.
Nagyszerű a darab szerkezete (dramaturg: Török Tamara). A jelenetek a vállalkozó születésnapjai köré épülnek, de időugrásokkal, így a tér is folyamatosan változik. Zöldi Z. Gergely praktikus díszlete könnyen átalakítható irodai asztalból idősotthonban lévő ággyá. Márta István összekötő zenéi kissé brechti hangulatot ébresztenek és ehhez hozzájárulnak a szerző abszurd az időmúlását érzékeltető dalszövegei, amelyeket a színészek adnak elő.
Mészáros Máté elementáris erővel játssza a címszereplő nagyvállalkozót. Annyi színt, visszataszító, máskor emberi gesztust mutat meg belőle, hogy hol utáljuk, máskor már majdnem megsajnáljuk. Egy diktátor bukását látjuk, aki nem is akar feltétlenül diktátor lenni, mégis azzá válik, hogy aztán őt is átverjék, ráadásul a saját családja, gyerekei. A darab az öregedés sanyarú krónikája is, és nem sok jóval kecsegtet. A nagyvállalkozó fiait Schruff Milán és Csonka András alakítja, mindketten fokozatosan jutnak el a balekszereptől a teljes lealjasodásig. A felségeiket Járó Zsuzsa és Ullmann Mónika játssza. Egyik sem hálás szerep, a megalkuvás és a feltörekvés szándéka mindkettőjüket felőrli, és ördögi boszorkákká válnak. A nagyvállalkozó személyi titkára Pataki Ferenc, aki egyetlenként kitart akkor is a volt főnöke mellett, amikor az már teljesen lecsúszott és magányossá vált. A darab talán legmegdöbbentőbb momentumai a krimibe illő árulások. A főhőst pedig végül a saját démonai ölik meg, amelyeket már képtelen kordában tartani.